A becslések szerint a megjelenés napján csaknem 1.800.000 példány fogyott el a brit könyvesboltokban Harry Potter varázslótanonc legújabb kalandjaiból.  Franciaországban a könyv eredeti angol változata a bestseller-lista élére került. Eddig soha nem volt példa arra, hogy idegennyelvű könyv jusson a francia sikerlista élére. Az új, ötödik kötetet lázasan fordítják mintegy 50 nyelvre, persze magyarra is. A könyv szerzője szinte soha nem ad interjút, ezért a BBC kiváltságos helyzetben van, hogy mikrofonvégre kaphatta J K Rowling-ot. Mivel az új kötetről a megjelenés előtt semmit sem lehetett tudni, még a könyvkritikusok sem kaptak előzetes példányt, kollégánk először azt kérdezte a szerzőtől: nem tartja-e kissé nevetségesnek ezt a hatalmas titkolózást? "Egyáltalán nem. Sőt, a titkolózás nagyrészt tőlem ered. Az ember persze cinikusan azt is mondhatná, hogy marketing-fogás volt a titoktartás, de én tényleg nem akarom, hogy a gyerekek előre tudják, mi lesz a következő részben, hiszen ettől lesz izgalmas a történet. Én vért izzadtam, mire minden szálat beleszőttem a történetbe, és a könyv nagyon fontos része az életemnek." Kell-e valamilyen árat fizetnie ezért a sikerért és hírnévért? "A hírnév érdekes kérdés. Soha nem akartam híres lenni, és álmomban sem gondoltam volna, hogy az leszek. Amikor arra gondoltam, milyen lehet híres írónak lenni, mindig Jane Austen jutott eszembe: hogy az ember otthon ül a lelkészlakban, a könyvei rendkívül híresek, és időnként levelet vált a walesi herceg titkárával. Arra nem számítottam, hogy át fogják kutatni a kukám tartalmát, vagy hogy teleobjektívvel fognak fotózni a tengerparton. Nem gondoltam, hogy a hírnév negatív hatással lehet a kislányom életére, pedig időnként sajnos ezt történt. Gyerekes dolog lenne azt mondani, hogy a hírnévnek nincsenek jó oldalai. Ha odajön hozzám valaki a boltban és valami kedveset mond a könyvemről, persze hogy vidámabban megyek haza. Az persze jó lenne, hogyha nem pont olyankor jönnének oda hozzám, amikor éppen valami kínos dolgot vásárolok, mondjuk vécépapírt, hanem kizárólag csak a zöldség-gyümölcs részlegnél..." Megváltozott a hírnév hatására? "Igen. Mostmár nem érzem annyira feleslegesnek magam. Korábban mindig úgy éreztem, kár azért a helyért is, amit elfoglalok. Most felfedeztem, hogy van valami, amiben jó vagyok. Mindig is gyanítottam, hogy tudok mesélni, de sajnos külső megerősítésre is szükségem volt, vagyis arra, hogy kiadják a mesémet." Sok embernek bűntudata alakul ki, ha hirtelen gazdagodik meg. Ön hogy van ezzel? "Nekem is bűntudatom van. Nem lettem egycsapásra gazdag. A nagy ugrást az amerikai előleg jelentette, amiből házat tudtam venni, ha nem is zsebből. Nem bűntudatot éreztem ekkor, hanem ijedtséget. Azt éreztem, hogy 'lett egy kis pénzem, de nem szabad elszórnom, nem szabad valami butaságra elköltenem'. Aztán belépett a bűntudat is. De legalább tisztában voltam az ok-okozati összefüggéssel, tudtam, hgoy hosszú időn át keményen dolgoztam. A jutalom persze nem állt arányban a befektetett munkával, de legalább tudtam, hogy miért kapom hirtelen ezt a pénzt." Harry Potterből, a könyvek hőséből egészen bizarr termékek lettek. Az hagyján, hogy kaphatók Harry Potter-figurák, de lehet Harry Potteres hímzett pólót, Harry Potteres ébresztőórát, sőt még tökléfacsarógépet is kapni. Mit szól mindehhez? "Azt hiszem, közismert a véleményem. Ha meg tudtam volna akadályozni a kapcsolódó termékek megjelenését, megakadályoztam volna. Évente kétszer tárgyalok a Warner Brothers céggel a kapcsolódó termékekről, és csak azt mondhatom: látnia kellett volna, mi minden szerepelt még a javaslataik között, aminek a megvalósulását sikerült megakadályoznom. Például az egyik szereplő képével díszített vécéülőke-riasztó tervéből nem lett semmi, de voltak ennél rosszabbak is. Arra azonban nem volt hatalmam, hogy teljes egészében megakadályozzam a kapcsolódó termékek gyártását. Mivel ezeket a filmeket nagyon drága megcsinálni, a filmipar természetéből következik, hogy szükség van ezekre a termékekre." És hogyan írja a könyveket? Hogyan tervezi meg a kalandokat? Elárulna egy-két kulisszatitkot? "Ez - de ne nézze nagyon közelről - ez a Főnix rendjének tervezete. Minden könyvhöz készítek körülbelül 12 táblázatot. Így emlékeztetem magam, hogy minek kell történnie az egyes fejezetekben ahhoz, hogy a történet előrehaladjon. Meg a mellékszálakat is így követem nyomon." És mi a munkamódszere? Sok író kiadja magának a parancsot: minden nap meg kell írnom 600 szót. És ha megvan a 600 szó, akkor akár mondat közepén is félbehagyja az aznapi munkát. Ön is így dolgozik? "Nem, én nem tudnék így dolgozni. Van, hogy az ember egész nap keményen dolgozik, és mégsem jut előbbre egy szóval sem, mert az eddigieket írta át." Tudjuk, hogy már megírta a sorozat legvégét, vagyis a hetedik könyv utolsó fejezetét. Tehát pontosan tudja, hova akar eljutni. De azt is tudja, hogyan fog eljutni oda? "Igen. De van benne egy kis rugalmasság. Különben túl unalmas lenne nekem. Nem találtam ki előre minden apró kis részleteket. De nagy vonalakban megvan a cselekmény." A negyedik és az ötödik kötet megjelenése között három év telt el. Miért tartott ilyen sokáig az ötödik rész megírása? "A negyedik rész megírása után csak két kiadó szerződött le velem a következő részre. Mindkettőnek telefonáltam, hogy vissza akarom adni az előleget. Szinte hallottam, hogy szívinfarktust kapnak a vonal túloldalán. Mért akarom visszaadni az előleget, kérdezték? Azért, mondtam, mert nem akarok egy év alatt megírni egy újabb könyvet. Erre a részre több időt akartam szánni, és egy kis szabadidőt is be akartam iktatni." És mi lesz a hetedik rész után? "Nehéz lesz megválni Harrytől. Várom már a Harry utáni éveket, ugyanakkor rettegek attól, hogy meg kell válnom tőle, mivel életem legviharosabb szakaszában írtam a könyveket, és ebben az időszakban Harry volt az állandó tényező. Hosszú időn át keményen dolgoztam a könyveken, de ez a szakasz egyszer le fog zárulni, és hatalmas űrt hagy majd az életemben."